2019 Július 21

A Trója név hallatán mindenkinek bizonyára a faló és annak története, legendája jut eszébe, ezért most egy kicsit más szemszögből közelítem meg. De kezdjük az elején.

Reggeli után összepakolva (hisz ma már más városban fogunk aludni) elindultunk Trója romjaihoz. A jegy 42 török líra/személy, kártyával is lehet fizetni, 6 éves kor alatt ingyenes. Ami engem meglepett egy kicsit, hogy a törököket ugye családcentrikus embereknek tartják, de sehol sincs családi jegy. A gyerekek életkorával nem érdemes zsonglőrködni, mert általában mindenhol kérik az útlevelet az életkor bizonyításához.

Úgy 1 óra 45 percünk volt nézelődni, ebbe bele lehet férni, úgyhogy, ha terveztek ide utat 2 óra bőven elég, ebbe az időbe belefér még az ajándéküzlet átnézése is és a mellékhelyiség is.

A bejáratnál tanulmányoztuk a térképet, majd elindultunk az útmutatásnak megfelelően.

Tróját i.e. 3000–2920 körül alapíthatták, és a bronzkorban virágzó kereskedőváros volt. Tűzvész, háborúk és földrengések is sokszor romba döntötték a várost, és több évszázados időszakok is akadtak, amikor a település többé-kevésbé elhagyottan állt.

Az 1870-es években, egy német amatőr régész, Heinrich Schliemann kezdte feltárni a területet, mégpedig a Homérosz által leírtak szerint. Az ásatások során Schliemann szerint kiderült, hogy 9 település épült egymásra az idők során, s a hetedik átépítés kori időszak idején játszódhatott az a háború, amit ismerünk. Schliemann az alulról másodikban kutatott, ma a harmadikban lévőt vélik a homéroszi Trójának. Az elmúlt másfél évszázadban öt különböző régészcsapat dolgozott a híres romváros feltárásán, és a szakemberek szerint további két-háromszáz évre lesz szükség a munkálatok teljes befejezéséig. Az UNESCO 1998-ban a világörökség részének nyilvánította.

Továbbhaladva Athena templomának (VIII – IX Trója) maradványait láthatjuk, majd …

… A fellegvár falai (II – III Trója)…

… Schliemann árok …

… Erődfal és a hozzá vezető lejtő (II Trója)…

… Alsó városrész (VI Trója)…

… Vízi barlang bejárat, amit 1997 – 2001 között ástak, így fedezve fel 4 vízaknát (II – IX Trója) …

… Odeion (színházi, költői és zenei előadásoknak emelt épület) IX Trója …

… és lassan, lassan visszaértünk kiindulási pontunkhoz, ahol a nagy trójai faló is helyet kapott, lépcsőn fel lehet menni a ló belsejébe, itt kinézni az ablakon, a turisták legfelkapottabb fotózási helyszíne.

Nem akarok most ünneprontó lenni, de tényleg létezett a trójai faló? A válasz valószínűleg „nem” lenne. A régészeknek, tudósoknak több magyarázata is van, egyesek szerint csak egy sima ostromgép volt amit nedves lópokrócokkal óvták a gyújtónyilak ellen vagy egy másik elmélet szerint a trójai kapun egy ló motívuma látszott amin keresztülhaladt az ostromgép, és szépen lassan ez a két sztori egybeolvadt. De a faló története mindenki szívéhez eljutott, ezért sokszor nem is akrajuk tudni, hogy igaz volt-e vagy sem.

Tervezett időben indultunk tovább, egy kb. 380 km-es út várt ránk, természetesen pihenőkkel, ebédszünettel. A buszból megfigyelhettük a fejlődő Törökországot, sokfelé modern negyedek, kisebb városok épülnek akár a hegyoldalra is, meghagyva a sík részt a mezőgazdaság számára. Irány …

[Best_Wordpress_Gallery id=”22″ gal_title=”Trója”]